A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és a Szépművészeti Múzeum egyesítéséről szóló kormányzati döntés újragondolását kéri a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának pénteki ülésén elfogadott közlemény.
Legalább 30 milliárd forintba kerülne az új múzeumi negyed felépítése. Baán László kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum igazgatója a Magyar Narancsnak azt mondta: ez egy ésszerű beruházás. A kormánybiztos szerint az elkövetkező hónapokban a kulturális tárca a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria után több más országos intézményt is összevonhat.
A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonásáról szóló új törvény egyszerre vet fel kérdéseket a két intézmény működésével kapcsolatban és világít rá a hazai múzeumi állapotokra.
Az új múzeum-koncepció és az új épületegyüttes hiányában egyelőre szükségtelennek és károsnak tartja a Magyar Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeummal való, előzetes egyeztetés nélküli, gyors, mechanikus összevonását. Az ügy miatt levélben fordultak Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez - közölte a Magyar Nemzeti Galéria szerdán.
A magyarok nyitottak az úszó szobrokra, a németek kevésbé. A Budapesten nagy sikerrel folyó Art on Lake-hez képest Hamburgban nehezen viselik a húszméteres, szőke fürdőzőt a város központjában. De Prágában és Londonban is volt már példa sikeres víziművekre.
Az 1909-ben alakult Nyolcak avantgárd művészcsoport nyolc tagjának élete bővelkedett az izgalmakban: mindannyian alkottak Párizsban, kiállítottak külföldön, néhány festményük, rajzuk pedig rejtélyes módon eltűnt. Mi került elő ezekből az elmúlt években és honnan?
Egy biciklis ország toleráns kell, hogy legyen, mert kényszerűen a másik szándékának, indítékainak megértésén és az együttműködésen alapul. Király Júlia közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy külföldi biciklis turista bőrérébe bújva Schilling Árpád rendező korábbi írására reflektál.
A Budapest Múmia Projekt keretében a szakértők csoportja "életre keltett" négy, az ókori Egyiptomban élt embert, megismerve múltjukat, meghatározva a mumifikált személy biológiai jellegzetességeit, betegségeit, halála idejét, okát.
A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött négy múmiát, valamint az azokon nem rég elvégzett tudományos vizsgálatok eredményeit mutatja be az intézményben csütörtökön nyíló különleges kiállítás, valamint a kutatásokat összefoglaló 3D film.
Holnaptól a közönség is látogathatja a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítását, cseppet sem szokványos helyszínen: a Városligeti Csónakázótónál. A vízszint ugyan nem érte még el a tervezett magasságot a kortárs képzőművészeti szobrok és installációk körül, de a terep kész: a Művészet a tavon az uniós elnökség jegyében az európai turisták érdeklődésére is számot tarthat.
Május 24-én „nyílik” a Szépművészeti Múzeum új kiállítása a Városligeti Csónakázótavon: a vízből kortárs szobrok, installációk és különleges képzőművészeti alkotások emelkednek majd ki. A helyszínt már építik.
Felírták gyógyszerként, szétszórták trágyaként, vonatok kazánjában tüzelték el. Az egyiptomi múmiákat ma – etikai és személyiségi jogi kérdéseket szem előtt tartva – történeti tudástárként vizsgálják.
